Cukor vagy cukorpótló – mi a jobb a fogaknak?
Ma már nem kérdés, igazából mindenki betéve tudja, hogy a túlzott cukorfogyasztás káros hatással van a szervezet működésére és egészségi állapotunkra. Hozzájárulhat az elhízáshoz, cukorbetegség kialakulásához, de akár májkárosodást, szívinfarktust is okozhat. Sokkal ritkábban esik azonban arról szó, hogy a fogainkra milyen hatással vannak az édes falatok és hogyan reagálnak az édesítőszerekre?
A cukrokkal az a baj, hogy minden egyes alkalommal, hogy beviszünk egy-egy falatot/kortyot belőlük a szájüregünkbe, azok szénhidráttartalmuk miatt ragacsos lepedéket alakítanak ki a fogakon, illetve azok között. A szánkban lévő baktériumok, a cukor segítségével savat termelnek, amely fogszuvasodáshoz vezethet, illetve sérül a fogzománc is. Ha egy-egy ilyen édesség, vagy édes koktél fogyasztása után azonnal fogat mosnánk, a veszélyhelyzetet megelőzhetnénk, de ennek nem sok realitása van a való életben. Az is segíthet azonban, ha nem édes falattal zárjuk az étkezést, hanem mondjuk olajos étellel, sajttal, vagy zöldséggel, esetleg kezdjünk rágózni étkezés után.
De mi a helyzet a cukorpótlókkal, édesítőszerekkel?
A fogak szempontjából akkor járunk jól, ha olyan édesítőszert választunk, amely nem savasítja a lepedéket a fogon, ilyen például a xilit vagy a szorbit. Ezek ugyanis ugyanúgy találkoznak a szájüregben lévő baktériumokkal, de ilyenkor nem termelődik sav, ezért a kritikus 5,5 pH érték sem növekedhet meg, így nem kell tartani a fogszuvasodástól.
Fontos azonban minden esetben tisztázni, hogy a fogazatért a legtöbbet a megfelelő szájhigiéniával lehet tenni, illetve a rendszeres fogászati ellenőrzésekkel. Sokszor nincs annak nyoma, vagy tünete, hogy fogszuvasodás alakult ki valamelyik fogban, ezt csak egy hozzáértő fogászati kezelésen lehet felfedezni. A későbbi problémák és fájdalmak, hosszadalmas és sokszor költséges eljárások elkerülése érdekében érdemes fél évente felkeresni egy szakorvost.