AZ EGÉSZSÉGES FOG FELÉPÍTÉSE

Egy európai felmérés szerint csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga, és sok esetben a félelem, illetve a tudatlanság az, amely visszatartó erő a fogászati rendelők felkeresése kapcsán. Pedig mára a fogászati eljárások jelentős változásokon mentek át, a magyar szakemberek pedig a világ élvonalába tartoznak.

De hogy néz ki ideális esetben egy egészséges fog és milyen betegségek azok, amelyek a leggyakrabban jellemzőek a szájüregben? A fog szerkezete, kívülről befelé haladva zománcból, dentinből, fogbélből, ínyből, cementből áll, körülötte csontok, erek és vénák, illetve idegek helyezkednek el. A fog szájüregbe nyúló részét koronának, a fogmederben rögzülő részét gyökérnek nevezzük. A kettő határánál van a fognyak.

A zománc szervezetünk legkeményebb anyaga, normál esetben csak ez látszódik a fogunkból. Ha azonban túl nagy a kopása, akkor a dentin is láthatóvá válik. Mivel 96 százalékban szervetlen anyag, nagy a keménysége, ugyanakkor a törékenysége is. Mivel áttetsző, a fog színét elsősorban a dentin színe határozza meg.

A fog tömegét a dentin adja, körbeveszi a fogbélkamrát, és zománc, illetve cement védi. Túlnyomó részt, 70 százalékban ásványi anyagot, 20 százalékban szerves anyagot, 10 százalékban vizet tartalmaz.

Keménysége kisebb, mint a zománcnak, rugalmassága viszont nagyobb nála. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. A dentin, a zománccal ellentétben, kis mértékben képes védekezni a külső behatások ellen.

A fogbél a fog legbelső része, amely egy speciális laza kötőszövetbe ágyazott ereket és idegeket tartalmaz, míg a cement fő funkciója a gyökérhártya rostjainak az elhorgonyzása. Kémiai összetételét tekintve a csonthoz hasonlít, de hiányoznak belőle az erek és idegek.

A fogágy szerepe a fog rögzítése az állcsontokban és a fogra ható erők érzékelése. Négy alkotóeleme van: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. Ezek közül a cement a fog alkotórésze. Közötte és a fogmeder közt húzódnak a gyökérhártyarostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat. Az íny szerepe a másik három alkotóelem védelme.

A gyökérhártya egy specializált kötőszövet, amely a fogmeder és a cement közt húzódik. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra érzékelésében.

A fogmeder pedig egy bemélyedés, ahol a fogaik gyökerei ülnek, míg a fogíny az állcsontokat fedő szájnyálkahártya.

Fogaink fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetén elkezdődik, míg a maradó fogaké a huszadik héten. A nem megfelelő szájhigiénia, a rossz szisztémájú fogmosás, egyes élelmiszerek, italok is hozzájárulnak fogászati betegségek kialakulásához. A fogszuvasodás során a fog kemény szövetei betegednek meg, amely a szervetlen anyag savak által történő kioldódásával, majd a szervetlen anyag szétesésével jár. Ma az emberiség 90-100%-a szenved ebben a krónikus megbetegedésben. Először egy fehér folt jelenik meg a zománc felszínén, majd üreg képződik. Ha nem foglalkoznak vele, a folyamat tovább terjed a fogbélig, ahol gyulladás, gennyesedés, fertőzés alakul ki, ez pedig erőteljes fájdalmakkal járhat, legrosszabb esetben halálhoz is vezethet. A fogszuvasodást kezdeti fázisában üregalakítás nélkül lehet kezelni, később azonban, attól függően, hogy mennyi fogszövet ment tönkre, különböző módon, pl. töméssel, koronával lehet helyreállítani a fog funkcióját.

A második leggyakoribb probléma a fog elveszítésére a fogágybetegségek, ilyen esetben a fog meglazul és kihullhat. Elsősorban az íny, a fogmeder, a gyökérhártya és a cement sérül meg.

Ahogy a fentiekből kiderül, a fog nagyon összetett, egymásra épülő „szerkezet”, amely ápolására gondos figyelmet kell fordítani. Fontos, hogy fogmaradék ne maradjon a fogak között, a fogkövet rendszeresen eltávolíttassuk, a napi kétszeri fogmosás, megfelelő szőrzetű fogkefével létfontosságú. Az évente elvégzett fogászati szűrővizsgálat pedig idejekorán megakadályozhat, vagy megállíthat fogászati, vagy szájüregi betegség kialakulását.